Integrál Pedagógia

Az integrál vízió egyik legsürgetőbb alkalmazási lehetősége az oktatási reform. Ki tud jobb és teljesebb térképet az AQAL térképénél a gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatására?[1] Ken Wilber

Oktatás régen és ma

A tanítás, tanulás természetes módon az emberi létezés kezdeteitől fogva jelen van az életünkben. Az emberi történelem hajnalán, az ősi társadalomban nem volt szervezett oktatás, mely elkülönült a mindennapi élettől, az ismeretek az ősöktől, apáról fiúra, anyáról leányra hagyományozódtak át, s az életben maradást szolgálták. A tanulás, tanítás folyamata ezekben az időkben nem különült el a hétköznapi tevékenységektől, a gyermekek figyelték környezetüket, utánozták őket, a felnőttek pedig elkészítették szerszámaik kicsinyített mását, s olykor lassabban, szemléletesebben végezték cselekvéseiket, hogy segítsék a gyermekeket a tanulásban.

Az első intézményes oktatás nyomait az ásatások alapján Mezopotámiába teszik, ahol a sumérok társadalmában Kr. e. VII. évezredben írnokképző iskolákat hoztak létre.

Az intézményes oktatás tehát tekintélyes múlttal rendelkezik, fejlődése hosszú időre nyúlik vissza, s mára igen hosszú utat járt be a fejlődés spirálján.

Az oktatás mai helyzetét áttekintve azt látom, hogy a tanulás, tanítás körülményei modernizálódtak, kiépült egy átfogó, sok év tanulásra berendezkedett oktatási rendszer, megvalósult a tanár és tanítóképzés. Az iskolákban ma minden technikai feltétel adott a hatékony munkához, úgy, mint internet kapcsolat, interaktív tábla, tankönyvek. Az oktatás azonban manapság a világ számos pontján hasonló problémákkal küzd, úgy is fogalmazhatunk, hogy a társadalomhoz hasonlóan válságban van. Nézzük meg most röviden összefoglalva, hogy mik ezek a problémák.

A tanítás hatékonyságának megkérdőjelezhetősége

A PISA vizsgálatok[2] 2000 óta kutatják, hogy a 15 éves diákok milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz szükségesek. Első sorban nem az iskolai tudást méri, hanem készségeket, képességeket melyek segítségével a fiatalok a megszerzett tudást hasznosítani tudják, s melyek segítségével később új ismereteket tudnak befogadni, s azokat alkalmazni. Az egyes vizsgálatok olykor olyan sokkoló eredményeket hoztak, hogy élénk társadalmi vitát váltottak ki az oktatás megreformálásának szükségességéről.[3] A PISA vizsgálatok komplexitásuknak köszönhetően azt is megmutatták, hogy a szegény és képzetlen családok gyermekei ritkán képesek ledolgozni hozott hátrányos helyzetüket, az iskola tehát jó esetben azon a szinten képes tartani a gyermeket, ahol az iskolába érkezett. Az iskolai oktatás hatékonysága tehát erősen megkérdőjeleződött.

Iskolai erőszak

Egy másik gyakori probléma az iskolákban, az iskolai erőszak megjelenése. Már nem csak a gyerekek erőszakosak egymással, tanár ver diákot, szülő ver tanárt, és az is előfordul, hogy a gyermek tanárára támad. Az OECD 2009-es felmérése szerint (OECD Nemzetközi Tanárkutatás)[4] egyre szélesebb körben terjed az iskolai erőszak. Ugyan az okokat a szakemberek sokan sokféleképpen magyarázzák, abban valamennyien egyetértenek, hogy a helyzet kritikus.

Tanári kiégés

A „kiégés” fogalmát (burnout) egy pszichoanalitikus szakember, Freudenberger alkotta meg, s az ő nevéhez fűződik a jelenség leírása is. [5]

Korábban első sorban az emberekkel hivatás szerűen foglalkozók körében vizsgálták, orvosok, ápolók, szociális dolgozók körében, ma úgy látják, hogy minden olyan hivatás esetén előfordulhat, amelyben az emberekkel való közvetlen kommunikáció jelentős szerepet tölt be, vagyis pedagógusoknál, jogászoknál éppúgy, mint ügyfélszolgálati munkatársaknál. Dr. Joachim Bauer német neurobiológus, orvos és pszichoterapeuta professzor számos vizsgálatot végzett a tanárok körében, mely során megállapította, hogy a tanárok a második legveszélyeztetettebb csoport a kiégés tekintetében, 30%-uk szenved a burnout következményeitől, 20%-uk pedig kiégés közeli állapotban van[6]. A nyugdíjba vonuló tanárok 50%-a egészségügyi okokból idő előtt kerül nyugdíjba, méghozzá első sorban a stresszel összefüggő betegségek következtében.[7]

Az említett három probléma, a kevésbé hatékony oktatás, az iskolai brutalitás, és a tanárokat egyre gyakrabban sújtó kiégés ugyan mutat eltérő vonásokat az egyes országokban, mégis általános, azt mondhatjuk világméretű jelenségek, s külön külön is az oktatási reform szükségszerűségét vetik fel.

Mi lehet a megoldás?

Tanári pályafutásom során mindenkor az az alapelv vezérelt, hogy a tanulók, az iskolai környezet önmagam illetve tágabb értelemben az iskola, mint közösség, még tágabb értelemben a társadalom tükörképe. Az ott megjelenő problémák gyökerét mindenkor magamban kerestem, s ha az oktatásra most egy szélesebb perspektívából tekintek, azt gondolom, a társadalomban végbemenő átalakulás zajlik az iskolákban is, az átalakulást szükségszerűen megelőző válsággal együtt. Ahogyan a társadalmi válság illetve az azt követő átalakulás hitem szerint az intelligens, integrál társadalom irányába halad, úgy az oktatás területén lezajló válság is a holisztikus, integratív oktatás kialakulását készíti elő. E folyamat megértéséhez és elősegítéséhez megfelelő rendszernek tartom az integrál szemléletet, ezért érzem kiemelkedő jelentőségűnek az integrál oktatás kidolgozását. De mi az integrál pedagógia?

Alternatív és hagyományos

Sean Esbjörn-Hargens írásában[8] azt mondja, hogy a legtöbb alternatív oktatási modell a hagyományos oktatással szemben definiálja magát. Ez azt jelenti, hogy gyakran figyelmen kívül hagyják a hagyományos modellek erősségeit, míg a hagyományos oktatási modellek nem hajlandóak elismerni saját korlátaikat, illetve figyelmen kívül hagyják a holisztikus nézőpontot. Mindez azt jelenti, hogy mind a hagyományos mind pedig az alternatív megközelítés töredezett, részleges. Az integrál pedagógia  olyan megközelítés, mely a pedagógia területén integrálja a hagyományos és az alternatív megközelítéseket, látva és értve azok erősségét és korlátait.

Az integrál modell (AQAL) átfogó és hatásos módot nyújt az integrál pedagógia létrehozásához.

Míg a hagyományos megközelítés hajlik rá, hogy a tudomány és ésszerűség tárgyilagos dimenzióját hangsúlyozza, egy integrál megközelítés magában foglalja és értékeli mind a három dimenziót, az objektívet, a szubjektívet és interszubjektívet.

Az integrál pedagógia kulcsa annak a felismerése, hogy ez a három dimenzió megtalálható abban, ahogy a tanárok, a tanulók és az osztálytermek közösen tudnak megjelenni és együtt tudnak fejlődni, alakulni.

Az integrál oktatóknak törekedniük kell, hogy egyidejűleg figyeljenek:

1) a saját szubjektivitásukra és vertikális fejlődésükre olyan gyakorlatokon keresztül, mint az önreflexió, meditáció, árnyékmunka, testi gyakorlatok,

2) az interszubjektivitásra, amit megosztanak a diákokkal olyan gyakorlatokon keresztül, mint rávilágító párbeszéd, együttműködő gyakorlatok (perspective taking),

3) és az osztályteremre, az asztalok és székek elrendezése, a tér kihasználása, az osztályok struktúrája, a nyitott ablakok, a szemléltető eszközök, a vázlatok, az időbeosztás.

Az integrál oktatás egy másik meghatározó jellemzője, hogy a transzformatív gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt a lexikai tudás számonkérése helyett. Ezek a gyakorlatok összekapcsolják az integrál elmélet öt elemét az emberek megélt tapasztalataival, közvetlen tudatosságával, testi jelenlétével.

A fentieket összegezve inspiráló, szép feladatnak érzem, hogy az integrál térképet alapul véve az oktatás megreformálásával a társadalmi átalakulás passzív elszenvedői helyett aktív részesei legyünk.

Szerző: Vénusz


[1] Forrás: Integral Perspektiven folyóirat 10. száma 2008. július

[2] A PISA (Programme for International Student Assessment) egy nemzetközi felmérés, mely egy az OECD által szervezett nemzetközi tanulói tudásszint vizsgálat, amelyben az OECD országok mellett partnerországok is részt vesznek. (2000-ben összesen 32, 2003-ban 41, 2006-ban pedig 57 ország

[3] Néhány hír a témában: http://www.fn.hu/belfold/20051205/funkcionalis_analfabeta_magyar_gyerekek/

http://www.mv-spion.de/themen/news/Deutsches-Bildungssystem-wieder-durchgefallen/3501

http://www.nol.hu/archivum/archiv-50558

[4] A Nemzetközi tanárkutatás első hazai és nemzetközi elemzése (TALIS) olyan nemzetközi kutatás, amely lehetőséget biztosít a pedagógusok és az iskolavezetők számára, hogy a munkájukkal kapcsolatos információkkal hozzájáruljanak az oktatás vizsgálatához és az oktatáspolitika fejlesztéséhez. A kutatás a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szervezésében történik. Magyarország 23 másik országgal együtt vesz részt a projektben. Forrás: http://www.ofi.hu/kutatasi-projektek A következő honlapcímen a vizsgálat részletes eredményei megtalálhatóak: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/talis_090618.pdf

[5] „A szindróma a krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, mentális, emocionális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” Forrás: Farkas Anna: A tanári kiégés. http://www.ofi.hu/tudastar/tanulo-felnott-felnott/tanari-kieges

[6] A 2009-es vizsgálatok a kiégett tanárok számát a német tanárok körében 60%-ra teszik!

[7] Forrás:  http://www.psychotherapie-prof-bauer.de/

[8] Integral Teacher, Integral Students, Integral Classroom: Applying Integral Theory to Education

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.