A Működő Szellem rövid története

Ken Wilber: A Működő Szellem rövid története

Ursus Libris, 2009

A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszichológia vagy a filozófia területén, mint a keleti bölcselet rendszereiben vagy éppen a misztika titokzatos ösvényein. Ebben a kötetben párbeszédes formában, személyes hangvétellel foglalja össze azt a kozmikus dimenziójú, mindent felölelő, integrált világképet, amelyet hatalmas ismeretanyag áttanulmányozása után alakított ki. Egy sor gondolatébresztő nézetet ad át korunk számos aktuális témájáról és ellentmondásáról, beleértve a nemek konfliktusát, a multikulturalizmust, az ökológiát és a környezeti etikát, de olvashatunk az emberi fejlődés mozgatórugóiról és folyamatáról éppúgy, mint napjaink ellaposodott világáról és sorskérdéseiről, a vallások és a spiritualitás helyéről.

Wilber az evolúciót mint a Szellem kitárulkozó megnyilvánulását vizsgálja, az anyagtól az életen át az elméig halad, beleértve a spirituális fejlődés magasabb fázisait is, amelyekben a Szellem tudatára ébred önmagának. Az végeredmény egy különleges és üdítő utazás a Kozmoszon át korunk egyik legnagyobb gondolkodójának vezetésével.

Az olvasóhoz

Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvében egy hatalmas szuperszámítógépet kifejezetten abból a célból terveznek, hogy megadja a végső választ, az abszolút választ, amely végre tökéletesen megmagyarázza “Istent, az életet, a világmindenséget meg mindent”. Csakhogy a számítógépnek hét és fél millió évébe telik, mire megadja a választ, s a kérdést akkorra már mindenki elfelejti. Az eredeti kérdésre tehát senki sem emlékszik, de a számítógép által megadott végső válasz végre megvan: 42.

Fantasztikus! Végre megvan a válasz! S ez a válasz olyan rejtélyes, hogy pályázatot kell kiírni a kérdés megtalálására. Számtalan mélyenszántó kérdés érkezik be, de a győztes végül is az lesz, aki szerint az eredeti kérdés, amelyre a végső válasz ”42”, a következő: Hány Utat kell az embernek bejárnia?

“Isten, az élet, a világmindenség meg minden” – nagyjából erről szól ez a könyv is, bár az általa kínált válasz sajnos nem olyan frappáns, mint az, hogy ”42”. Az anyaggal, az élettel, az elmével és a szellemmel foglalkozik, valamint azokkal az evolúciós áramlatokkal, amelyek mindezeket egyesítik, méghozzá közös minták segítségével. Ezt a könyvet párbeszédes formában – kérdések és válaszok formájában – írtam. E párbeszédek egy része valóban elhangzott, de a legtöbbet kifejezetten ehhez a könyvhöz írtam. A kérdések nagyon is valóságosak – ezek azok a kérdések, amelyeket a leggyakrabban tesznek fel nekem a könyveimmel kapcsolatban általában, és különösen a legutóbbi könyvem (Szex, ökológia, szellemiség) kapcsán. Ám egyáltalán nem szükséges, hogy ezt vagy a többi könyvemet ismerjék: a következő témák véleményem szerint önmagukban is érdekesek és a párbeszédek megértéséhez egyetlen tudományág előzetes, szakirányú ismeretére sincs szükség. (Az utalások, bibliográfia, jegyzetek és részletes kifejtések iránt érdeklődő tudósoknak Szex, ökológia, szellemiség című könyvemet ajánlom.)

Az első fejezetek az anyagi világmindenséggel és az élet keletkezésével foglalkoznak. Hogyan lett a káoszból rend? Hogyan keletkezett az élet az anyagból? Miféle áramlatok tartják mozgásban az evolúció fantasztikus játékát? Van-e helye az ökológiában a “szellemiségnek”? És ha van, kell-e, hogy legyen?

A könyv második része az elme vagy tudat keletkezését vizsgálja, és végigköveti a tudat evolúcióját az emberi fejlődés öt vagy hat nagyobb szakaszán, a gyűjtögetéstől az ásóbotos, majd az ekés földművelésen át az ipari és végül az információs társadalmakig. Milyen volt a férfiak és a nők helyzete ezekben a fejlődési szakaszokban? Miért van az, hogy egyes szakaszok a férfiak, mások a nők társadalmi szerepét hangsúlyozták? A történelmi áttekintés megvilágítja-e korunk nemek közötti háborúságait? Az emberi evolúciót ugyanazok az áramlatok mozgatják-e, mint a világmindenséget? Hogyan függ össze az emberiség múltbeli fejlődése az emberek mostani problémáival? Ha már nem is emlékszünk a múltra, arra ítéltettünk-e, hogy megismételjük?

Ezután az isteni szférára vetjük tekintetünket, és azt vizsgáljuk, hogy e szféra hogyan kapcsolódik be az anyag, az élet és az elme teremtő áramlataiba. Miért és hogyan történt, hogy a vallás a történelem során átadta helyét a pszichológiának? Egykoron azok, akik belső zavarokkal és nyugtalansággal küszködtek, akik válaszra szomjaztak, a paphoz fordultak. Ma viszont a pszichológushoz – aki az előbbivel a legritkább esetben ért egyet. Miért? Mi történt? Nem lehetséges-e, hogy mindkettejüknek fontos mondanivalója van számunkra? A torzsalkodások helyett nem kellene-e inkább kart karba öltve haladniuk?

S ami a saját életünket illeti, kihez fordulunk válaszért? Talán mi is Adams szuperszámítógépétől várjuk a végső választ? Vagy a vallástól?, a politikától?, a tudománytól?, a pszichológusoktól?, egy gurutól?, egy barátunktól, aki médium? Kibe helyezzük bizalmunkat a legfontosabb kérdéseket illetően? És nincs-e lehetőség arra, hogy valami módon egybefolyassuk ezeket a különféle forrásokat, engedve, hogy mind elmondja a maga igazságát, és harmonikusan illeszkedjék a többihez? Lehetséges-e ez még egyáltalán szilánkokra hasadt világunkban?

Az utolsó fejezetek a síkvilágról szólnak, vagyis arról, hogyan roskadt össze a Kozmosz pazar építménye lapos, fakó, egydimenziós világgá, a modernitás és a posztmodernitás sivár, színtelen világává. Mindezt azonban nem pusztán a modern világ elítélésének szándékával tesszük, hanem inkább megkíséreljük tetten érni a kiáradó Szellemet, amely még látszólag Istentől elhagyatott korunkban is működik. Hol lakik az Isten, hol lakik az Istennő ebben a pocsolyányi vízben?

Hány utat kell bejárnia az embernek? Lehet, hogy mégiscsak van válasz, hiszen a csoda újból és újból felbukkan, az öröm a felszínre tör, s a feleszmélés megszabadulással jár. Csodálkozni valamennyien tudunk, és a csodálkozás a bennünk élő Isten nyelvén beszél, s ha megfoghatatlan módon is, de megmutatja, merre van az igazi otthonunk.

A könyvet megvásárolhatod itt.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.