Mi az integrál oktatás?


Az oktatás integrál szemléletű megközelítése a tanulók és a tanárok folyamatos fejlődését segíti elő az egész életen át tartó tanulás teljes spirálja mentén, más szavakkal a bölcsőtől a Kozmoszig.

Az integrál oktatás igyekszik felfedezni, hogy az oktatási filozófiák és metódusok számtalan részigazságai hogyan hatják át és egészítik ki egymást koherens módon, miközben elismeri, hogy a fejlődés folyamatos és sosem lehet azt teljes egészében megragadni. Az integrál oktatás magába foglalja  az oktatás biológiai, neurológiai, társadalmi, kulturális, fiziológiai és spirituális tanulmányi területeiről való megközelítéseit.

Magába foglalja a tanárok és a tanulók személyes és kollektív aspektusait éppúgy, mint a tapasztalás és a valóság belső és külső módjait, megnevezve a 4 kvadránst. Egy integrál szemlélet figyelembe veszi az emberi létezés számos fejlődésvonalát, a kognitívat, az érzelmit, interperszonálist, művészetit, erkölcsit, spirituálist és továbbiakat. Ezen felül az integrál keret megérti, hogy ezek a fejlődésvonalak szakaszokon vagy szinteken át fejlődnek, úgy mint a prekonvencionális, konvencionális és posztkonvencionális, és hogy valamennyi emberi lény átmegy ezeken a szinteken, nem hagyhat ki egyetlen egyet sem. Elismeri a személyek tudatfejlődésének és motivációjának fontosságát. Végül pedig az integrál oktatás tekintetbe veszi a típusokat, az emberek maradandó tendenciáit és hajlamait valamire, például az introvertált vagy extravertált típust,  az önállóan vagy közösségben cselekvő, és a szabálykövető vagy spontán típusokat.

Összefoglalva, az oktatás integrál megközelítésével mindezeket az elemeket ötvözzük a tanulásban és a tanításban (kvadránsok, fejlődésvonalak, szintek, típusok és tudatállapotok) amilyen teljesen és tudatosan csak lehetséges.

A négy kvadráns.


Válogatott kérdések integrál pedagógusoknak


A következő lista olyan kérdések kis gyűjteménye, melyeket az integrál keretbe helyezett oktatáson gondolkodva fejlesztettünk ki.  Ugródeszkaként szolgál ahhoz, hogy valamely integrál elemet az iskolánkban és az osztálytermeinkben megvizsgáljunk.


A személyes fejlődésünkre és a folyamatos növekedésünkre való odafigyelésre törekvés:

Tanári szerepünkkel kapcsolatban milyen tevékenységeket vagy folyamatokat végzünk saját személyes gyakorlásunk részeként?

Hogyan valósítjuk meg azokat az értékeket és törekvéseket, amelyeket a tanításunkban kinyilvánítunk?



Jelentőségteljes oktatási tapasztalatok létrehozásán való munkálkodás:


Milyen oktatási tapasztalatok jelentik az átalakulás lehetőségét és milyen „anyag” lehet transzformatív?

A különböző nézőpontok felvétele hogyan válik segítségünkre a személyes fejlődésünk megalapozásában?


Különböző tudatállapotok megfigyelése és alkalmazása a tanulási folyamatban:

Milyen tudatállapotokat figyelhetünk meg magunknál és a tanulóinknál…

  • miközben egy forró vita zajlik erős véleménykülönbséggel és különböző nézőpontokkal?
  • amikor a tanulási környezet teljesen harmónikus és összhangban van?
  • amikor egyéni vagy csoportteljesítmény ünneplése zajlik?
  • amikor mélyen eltöprengünk egy nehéz problémán, vagy egy intellektuális kihívást jelentő koncepción?
  • amikor egy különleges pillanatra vagy emlékre, vagy tapasztalatra emlékezünk/elképzelünk, legyen az valós, vagy kitalált?
  • amikor önmagunkat és a csoportot vizsgáljuk, reflektálunk rá?


Hogyan használjuk szándékosan a különböző tudatállapotokat tanárként s a tanulóink tanulóként?


A tanulói közösség interszubjektív terére való odafigyelés:


Hogyan van egyensúlyban a tanulással/cselekvéssel eltöltött idő és a „mit és hogyan csinálunk/tanulunk”-ra való reflektálással eltöltött idő?

Milyen mértékben jelenik meg a tanulói közösség valamennyi hangja a beszélgetésben?

Mik a különböző vezetői szerepek a tanulói térben? Hogyan vannak ezek a vezetői szerepek felépítve, megosztva, kiértékelve?


A tanulási környezet fizikai terének tanulmányozása és strukturálása:

Hogyan járul hozzá a fizikai tér valamennyi aspektusa a tanulási környezet érzékeléséhez? Milyen a minősége a természetes és a mesterséges fénynek?

Milyen a kilátás a külvilágra és a külvilágból? Milyen anyagból vannak a bútorok és a többi eszköz, a játékok, a szerszámok és egyéb eszközök?

Milyen az elrendezése a teremben lévő tárgyaknak, beleértve a padokat és az asztalokat? Mi van a falakon? A tanulói munka látható vagy bemutatott? Vannak műalkotások? Vannak-e a teremben élő dolgok, például növények? Vannak-e olyan felületek, ahol gondolatokat vagy üzeneteket lehet közzétenni?


Hogyan lehet mozogni a térben? Hogyan mérik az időt a teremben? (Hogy néz ki az óra? Van-e csengetés?) Hogyan kapcsolódik az idő a közösség gyülekezéséhez és távozásához?

Meleg hangulatú a tér? Szép a terem?

Van-e tere az egyéni elcsendesedésnek éppúgy, mint a csoportos munkának?

Vannak-e zavaró hangok?


Az árnyékra figyelés, a tanulási térre kivetített árnyékelemekre való tudatosságunk fenntartása:


Hogyan vetül ki a tanulói környezetre önmagunk vagy az intézményen belüli kapcsolataink árnyék aspektusa?

Aktívan végzünk-e valamilyen tudatosság-gyakorlatot, hogy éberek legyünk a tanulói környezetünkben megjelenő árnyékra?

Hogyan használjuk a közösségünket (kollégák, tanulók, bölcs barátok) hogy értékes visszajelzéseket kapjunk a gyakorlatainkról és azokról a területekről, amelyekben tanítási és tanulási szemléletünk fejlődhet?


Forrás: http://www.i-edu.org/definitions.php



Tetszett az oldal?


Várjuk a hozzászólásodat!